Egy rejtett énem, és a mindennapjaim

Sziasztok!
Tudom, hogy rég nem írtam már ide, de beteg voltam. Igazából még most sem gyógyultam meg teljesen, de suliba már mehettem. Semmihez nincs kedvem, és mindenki azt kérdezgeti, hogy jól vagyok? mi a baj? Én meg mindig mondom, hogy semmi, de ez nem teljesen igaz. Nem vagyok jól, mert leülök, és sokszor úgy érzem, hogy én innen fel nem állok. És hogy mi a baj? szomorú vagyok. Egy számomra nagyon közeli embert most műtöttek, és bár skerült a műtét, még sokat kell szenvednie. Fáj a műtét helye, ráadásul még napokig nem ihat, ehet, infúzión van. Egyszerűen utálom, ha a szeretteimnek szenvednie kell. Ezt sosem viseltem jól. Tegnap is elsírtam magam. Anyu kérdezte, hoy miért sírok, ha egyszer sikerült a műtét, de hát Ő szenved...
Nem tudom mikor lesz ennek vége...
Ráadásul "kedvjavítonak" suliba még balhé is volt...
Barátnőm hajába rágót köptek.
Bár nem álltam ki mellette, próbáltam kimaradni az egészből, de csak azért mert gyáva nyuszi vagyok, és egyszerűen nem szeretném, hogy akik ezt csinálják, rámszálljanak.
És ezért bocsánatot is kérek a barátnőmtől ,hogy nem álltam ki mellette, de nagyon remélem, hogy megért...
Na de nem panaszkodom tovább...
Vasárnap osztálykirándulás, már várom, majd utána jelentkezem, hogy milyen volt...
Vigyázzatok magatokra!
Pusz:Amy
 

sziasztok!
ma vizsgáztam fuvolából.
Az előadási darabomba az ismétlést el is rontottam, a másikba is volt hiba, de a duó baromi jól sikerült.
Nagyon izgultam. Attól féltem,hogy összeesek, annyira remegett a lábam.
Ráadásul az egész vizsga 1 órás csúszással kezdődött, így elég későn értem haza :S
Na de most megyek is aludni.
Pusszantás:Kitti
 

Sziasztok!

Kitti vagy Amy névre hallgatok. 1993. november 25.-én, csütörtökön, Tatabányán láttam meg a napvilágot, illetve a havas holdvilágot, hisz éjfél után volt ez nem sokkal, és akkor nagyon sok hó volt.
Vörös hajjal és zöld szemekkel tekintettem édesanyámra, mely tulajdonságokat máig is őrzök.
Mára már majdnem a derekamig ér a hajam, amit bőszen növesztek.
Átlagos testalkatom van, se nem vagyok duci, se nem túl sovány, de így jól is érzem magam.
Szerencsésnek mondhatom magam, mert meg vagyok elégedve a külsőmmel.
Optimistán tekintek a világra, amibe van valami jó, azt megpróbálom meglátni, és nem a rosszat. Eme tulajdonságomat anyutól örököltem.
Nagyon szeretem az állatokat, és nagy álmom megtanulni lovagolni, illetve delfinek között úszni.
Szinte az összes állatot szeretem, Tartok is két kutyust, és egy hörcsögöt. A kutyusok Blöki, illetve Rexi névre hallgatnak, a hörcsögöm meg nemes egyszerűséggel Höri lett. :)
Az állatokon kívül, amit még nagyon szeretek, az a zene.
Immár 8. éve koptatom az Erkel Ferenc zeneiskola padjait.
4 évig furulyán, és ez a 4. év, hogy fuvolán tanulok.
Egyedül a vizsgát nem szeretem.
A sötét színeket sem annyira szeret, a kedvenc színem a piros és árnyalatai, meg a fehér.
Hát nagyjából ennyit rólam, más különösebben nem jut magamról eszembe.
Üdv.:Kitti vagy Amy ;)